Munkavégzés a villamosmű biztonsági övezetben

A feszültség alatt álló vezeték megérintése, megközelítése akár halálos áramütést is okozhat. A feszültség alatti, illetve feszültségmentes vezetéksodrony kinézetre egyforma! Közép- és nagyfeszültségen az un. átívelés lehetősége miatt már a vezeték megközelítése is veszélyes. Az a legbiztonságosabb, ha a vezetéktől távol tartjuk magunkat.

Biztonsági övezet: a villamos távvezeték nyomvonalával párhuzamos terület. Nagysága a feszültségszinttől és a vezeték típusától, valamint a felfüggesztés biztonsági szintjétől függ. A biztonsági övezetben csak korlátozásokkal lehet tevékenységet végezni ill. bizonyos tiltásokat figyelembe kell venni.

A biztonsági övezetet nagysága: a feszültségszinttől és a vezeték típusától (csupasz, burkolt vagy szigetelt vezeték illetve kábel) és a felfüggesztés biztonsági szintjétől (normál ill. fokozott) függ. Mértéke: a szélső vezetőtől kifelé, arra merőlegesen, vízszintesen mérve az alábbi távolságok

Az oszlopokon elhelyezett szabadvezeték esetén Kisfeszültség
(0,4 kV)
Középfeszültség
(22 - 35 kV)
Nagyfeszültség
(132 kV)
csupasz vezetéksodrony 1m 5m 13m
- normál biztonság
- fokozott biztonság 2,5m
szigetelt ill. burkolt vezetéksodrony
0,5m 2,5m
- normál biztonság
- fokozott biztonság 1,25m
 

 

A földben elhelyezett kábelek esetén Kisfeszültség
(0,4 kV)
Középfeszültség
(22 - 35 kV)
Nagyfeszültség
(132 kV)
biztonsági övezet 1m 1m 1,5m


Amennyiben nem tudja eldönteni, vajon kis- közép- vagy nagyfeszültségű a vezeték, kérjük – saját érdekében - a legszigorúbb intézkedést tegye meg.

TILTÁSOK A BIZTONSÁGI ÖVEZETBEN:

Figyelem: A tájékoztatás nem teljes körű, csak a leggyakrabban előforduló eseteket tartalmazza. A vonatkozó, 122/2004. (X. 15.) GKM rendelet a villamosmű biztonsági övezetéről jogszabály teljes szövege a www.magyarorszag.hu honlap jog¬szabály¬keresőjében ingyenesen hozzáférhető.

Oszlopokra szerelt szabadvezetékek esetén:

  • A vezeték megérintését, veszélyes megközelítését mindenképpen el kell kerülni, ennek érdekében:
    • Az oszlopokra nem szabad felmászni.
    • Nem szabad olyan magas építményt (oszlopot, tornyot, gémeskutat, nyitott állapotban a föld felszínétől mért 4 m-nél magasabb sorompót, önálló tartószerkezetet stb.) létesíteni, ami megközelítheti a villamos vezetéket.
    • El kell kerülni a föld felszínétől mért 3 méternél magasabban fémhuzal, sodrony, lánc, ki- vagy átfeszítését, továbbá 3 méternél magasabb kerítés létesítését. kivéve a távközlési vezetékeket, valamint a villamos karám (villanypásztor) vezetékeket.
    • Vezetékek közelében nem engedélyezett a sárkányeregetés, repülőmodellezés.
  • Az oszlopok megközelíthetőségét nem szabad gátolni.
  • Az oszlopok állékonyságát nem szabad veszélyeztetni (pl. mellette gödröt ásni, az oszlopszerkezetben és az alapozásban agresszivitásuk miatt kárt okozó vegyi anyagokat tárolni és felhalmozni, robbantani, A-C tűzveszélyességi osztályba tartozó robbanás- és tűzveszélyes anyagokkal munkát végezni, azokat elégetni).

Földkábel esetén, a kábel épségének megőrzése miatt a vezeték üzemben tartójának (az E.ON illetékes Régiójának) előzetes hozzájárulása nélkül nem szabad:

  • korróziót előidéző erősen savas vagy lúgos folyadékot talajra önteni,
  • fokozottan tűz- és robbanásveszélyes anyagokat tárolni,
  • árkot- vagy gödröt ásni, fúróberendezést, pneumatikus munkagépeket, földgyalukat üzemeltetni stb.

TOVÁBBI TUDNIVALÓK ÉPÍTŐKNEK, ÉPÍTTETŐKNEK:

A földkábel biztonsági övezetében:

  • Nem szabad olyan végleges épületet létesíteni amely a földkábel üzemeltetését károsan befolyásolja (pl. a kábel hűlési viszonyait rontja), akadályozza a karbantartását és az üzemzavar elhárítást. Ideiglenes épület esetén előzetes hozzájárulást kell kérni a kábel üzembentartójától.

Oszlopokra szerelt szabadvezetékek biztonsági övezetében:

  • Tetőteraszon és erkélyen csak szigetelt zsinór feszíthető ki (pl. ruhaszárítónak), a padlózattól mért legfeljebb 2 méter magasságig. A zsinór nem nyúlhat túl a terasz, illetve erkély szélén.
  • Az épületre szerelt antennák és villámhárítók úgy létesíthetők, hogy feldőlés esetén is megfelelő távolságban legyenek az áramvezetőktől:
Antenna minimális távolsága a nyugalomban levő áramvezetőktől
Kisfeszültség
(0,4 kV)
Középfeszültség
(22 - 35 kV)
Nagyfeszültség
(132 kV)
1,25m 2m 3m

 

TANÁCSOK MEZŐGAZDÁKNAK, KERTÉSZEKNEK, INGATLANTULAJDONOSOKNAK:

Oszlopokra szerelt szabadvezetékek biztonsági övezetében:

  • Nem szabad komlót vagy egyéb - 4 métert meghaladó - magas növésű futónövényt termeszteni.
  • Csak olyan fák telepíthetők, illetve hagyhatók meg amelyek a véglegesen kifejlett állapotban sem közelítik meg áramvezetőt.
Növény minimális távolsága az áramvezetőktől
Kisfeszültség
(0,4 kV)
Középfeszültség
(22 - 35 kV)
Nagyfeszültség
(132 kV)
1,25m 2m 3m

 

  • A felszínen, összefüggő, 50 méternél hosszabb fémszerkezetek (fém szőlőkordon, fémkerítés, fém csővezeték, öntözőberendezés csővezetéke) csakis érintésvédelemmel ellátva létesíthetők, magasságuk legfeljebb 3 méter.
Öntözőberendezés kötött vízsugarának minimális távolsága az áramvezetőktől
Középfeszültség
(22 - 35 kV)
Nagyfeszültség
(132 kV)
1,5m 2m

 

  • A biztonsági övezet környezetében levő fák, bokrok ágait az ingatlan kezelője köteles rendszeresen eltávolítani, ha azok a szabadvezeték biztonsági övezetének határát elérik. Fák kivágásakor vagy gallyazásakor ügyeljünk, hogy a fa ne a vezeték felé dőljön.
  • A biztonsági övezetben és környezetében történő gallyazással, fakivágással kapcsolatban a tulajdonos minden esetben vegye fel a kapcsolatot a területileg illetékes régióval, területgazdával, mert lehet, hogy feszültségmentesítésre, szakfelügyeletre van szükség, melyet ilyen esetben a társaságaink ingyenesen biztosítanak.
  • A mezőgazdasági munkák végzése során szükségszerűen a táblán maradó szármaradványok, valamint a tarló égetése megengedett, de be kell tartani az Országos Tűzvédelmi Szabályzat előírásait.

TANÁCSOK MUNKAGÉPPEL DOLGOZÓKNAK:

  • Előfordulhat, hogy a munkagép (pl. daru) valamely része hozzáér az oszlopra szerelt vezetékhez és gumikereke átívelés miatt kigyullad. Ennek ellenére próbáljunk nyugodtak maradni, és lehetőleg maradjunk a munkagépben! Mindenképpen el kell kerülni, hogy a vezeték és a föld közötti földzárlati áramkörbe bármely testrészünk bekerüljön. A halálos balesetek többnyire akkor következnek be, amikor a munkagép vezetője kiugrik a gépből és a talajon állva, hozzáér a munkagéphez, így áramütést kap. Azonnal értesítsük az áramszolgáltatót, aki intézkedik a kikapcsolásról.
  • Semmilyen leszakadt vezetéket nem szabad megfogni, megközelíteni.
  • A leszakadt közép- illetve nagyfeszültségű vezeték környezetében, villamosan nem szigetelt talajon (pl. vizes füvön) lépésfeszültség jöhet létre: az ember két lába közötti potenciál-különbség okozhat áramütést. A leszakadt vezetéket kerüljük el, a környezetét apró lépésekkel kell elhagyni.
  • A lépésfeszültség a távvezeték tartószerkezetétől mért 15 m távolságon belül, a hosszú fémeszközt (pl. fémlétrát) vivő emberek között is kialakulhat. Tartsunk távolságot a vezetéktől, ha hosszú fémeszközt viszünk.
  • Szilárd burkolatú úton csak 4,5 méternél alacsonyabb építésű gép/jármű közlekedhet, illetőleg dolgozhat. Ezt a magasságot a rakomány, a járművön szállított személy, illetőleg szerszám legmagasabbra nyúló része sem haladhatja meg (még munka közben sem). Magasságkorlátozó táblán feltüntetett alacsonyabb érték esetén azonban a táblán szereplő magasságot kell betartani. A szilárd burkolaton kívüli területen általában 4 méteres magasság a megengedett.
  • A jármű legkiállóbb része az oszlopot, kikötését, illetőleg ezek alapozását úgy közelítheti meg, hogy abban károsodást ne okozzon.
Minimális távolsága az oszlop és a jármű leginkább kiálló része között
Kisfeszültség
(0,4 kV)
Középfeszültség
(22 - 35 kV)
Nagyfeszültség
(132 kV)
1,2m 1,5m 2m

 

A villamosmű üzemben tartójának írásbeli hozzájárulása szükséges az oszlopokra szerelt szabadvezetékek biztonsági övezetében:

  • a 4,5 méternél magasabb jármű vagy rakomány közlekedéséhez.
  • nem éghető anyag (pl. építőanyag, föld, törmelék, ócskavas) tárolásához. Az anyagot a hozzájárulásban meghatározott módon és időtartamig, a földfelszíntől mért, legfeljebb 2 méter magasságig szabad tárolni, amelynél a mértékadó magasság a depónia-ember-eszköz-mozgástér együttes mérete;
  • a terepszint megemeléséhez (pl. tereprendezés, gátépítés, vízszintszabályozás, halastó vagy zagytér létesítése),
  • nyílt árok vagy gödör létesítéséhez,
  • minden olyan tevékenységhez, amely az erősáramú távvezetékek tartó¬szerkezetének épségét vagy stabilitását veszélyezteti (pl. árasztásos- és tógazdálkodás, bányászati tevékenység),
  • szabadvezetéki oszlopon, közvilágítási célt szolgáló oszlopon (kandeláber) idegen létesítmény vagy tárgy (pl. szemétgyűjtő, zászló, hirdetés) elhelyezéséhez.

A villamosmű üzemben tartójának előzetes írásbeli hozzájárulása szükséges a földbe helyezett kábelek biztonsági övezetében:

  • a talajfelszínt, illetőleg burkolatot megbontó vagy a talaj felszíne alá hatoló tevékenységek elvégzéséhez.

A villamosmű üzemben tartójának előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül engedélyezett a munkavégzés a földbe helyezett kábelek biztonsági övezetében, ha a létesítéskor meglévő vagy kialakított terepszint nem csökken. Ide tartozik:

  • a mezőgazdasági művelésű területen max. 0,6 m mélységű üzemszerű talajművelés (pl. szántás).
  • belterületen és külterület közterületein 0,4 métert meg nem haladó talajmélyítési, illetőleg mélyépítési munka, ha a kábel helyét meghatározták és a munkagép a talaj felszínétől a legkedvezőtlenebb esetben is legfeljebb 0,4 méter mélységig hatol le.
  • Közműalagútban a vonatkozó műszaki előírások biztonsági rendelkezéseinek megtartása mellett végezhető munka.